Mit csinálhat egy zeneszerző, ha már megírta élete főművét? Önmaga ismételgetésébe kezd? Közepes zenéket komponál? Esetleg túlszárnyalja még a legfontosabb munkáját is? Nos Howard Shore majdhogynem ezt az utóbbit valósította meg. Aki esetleg nem tudná ki az a Howard Shore, elég csak annyit mondanom, hogy ő volt A Gyűrűk Ura zeneszerzője. De tényleg elég csak ennyit tudni, mondani róla? Nem hinném. Aki ugyanis a szerzőtől csak a trilógiai zenei anyagát ismeri, az azt gondolhatja, hogy Shore a lendületes, grandiózus tételek virtuóza, egy monumentális zenei elképzelésekben gondolkodó ember. Pedig az igazság nem ez. Szerzőnk ugyanis, bár régi motoros a szakmában, az igazán fontos és nagy filmek sokáig elkerülték, ezért az álomgyárban se sokan foglalkoztak vele, így lendületes nagy kompozíciókat se tudott sokáig alkotni, legalábbis nem volt mihez. Hollywoodban jó ideig nem láttak fantáziát Shore-ban, néhány rendezőt kivételével, mint David Fincher, Jonathan Demme vagy David Cronenberg, utóbbinak magát a zeneszerző felfedezését is köszönhetjük. Howard Shore így sokáig megmaradt a nyomasztó, melankolikus thriller, horror vagy drámazenék területén. Habár már A Gyűrűk Ura zenéje előtt is találunk életművében olyan alkotásokat, amelyek sejtették, hogy milyen zenei erők és változatos elképzelések lapulhatnak a szerzőben, igazi fénykorát azonban csak ebben az évtizedben kezdte el élni. A trilógia óriási erőfeszítést igényelt tőle, sokáig úgy is tűnt, hogy végleg maga alá temeti a komponistát és ezután már csak annak zenei világában tud majd alkotni. Shore azonban roppant mód elkezdett ügyelni arra, hogy egyik új műve se hasonlítson a trilógia zenéjére. Szinte mindig valami újat eszelt ki, vagy éppen visszatért korábbi stílusához, de gyűrűkurásat, egy játék zenén kívül nem csinált. A barokkos Aviátor, a pörgős, latinos gitárzenét felvonultató Tégla, és a régi stílusára hasonlító Erőszakos múlt után, most a kelet-európai zenék világába kalauzol el, az Eastern Promises zenei anyagával.

Legjobb film (dráma):
American Gangster
Atonement
Eastern Promises
The Great Debaters
Michael Clayton
No Country For Old Men
There Will Be Blood

Legjobb film (musical vagy vígjáték):
Across the Universe
Charlie Wilson's War
Hairspray"
Juno
Sweeney Todd

Legjobb rendező:
Tim Burton, "Sweeney Todd"
Joel Coen & Ethan Coen, "No Country for Old Men"
Julian Schnabel, "Diving Bell & the Butterfly"
Ridley Scott, "American Gangster"
Joe Wright, "Atonement"

Legjobb film (dráma):
No Country For Old Men
Atonement
There Will Be Blood
Michael Clayton
American Gangster

Legjobb film (musical vagy vígjáték):
Sweeney Todd
Charlie Wilson's War
Hairspray
Juno
Knocked Up

Legjobb rendező:
Joel & Ethan Coen - No Country for Old Men
Tim Burton - Sweeney Todd
Joe Wright - Atonement
Sidney Lumet - Before The Devil Knows You're Dead
Paul Thomas Anderson - There Will Be Blood

Legjobb színész, dráma:
George Clooney - Michael Clayton
Daniel Day Lewis - There Will Be Blood
Denzel Washington - American Gangster
James McAvoy - Atonement
Viggo Mortensen - Eastern Promises

Legjobb színésznő, dráma:
Julie Christie - Away From Her
Keira Knightley - Atonement
Angelina Jolie - A Mighty Heart
Cate Blanchett  - Elizabeth: The Golden Age
Jodie Foster - The Brave One

Hat amerikai városi filmkritikus szervezet nevezte meg a napokban, hogy a 2007-es évben mely filmeket, színészeket és alkotókat tartja a legjobbnak. Ugyan van némi egyezés az egyes kritikus szervezetek listáiban, de néhány érdekes döntés is akad. Bizonyos mértékben ezekből a díjakból is lehet következtetni, hogy kik kerülhetnek majd az Oscar közelébe februárban. A filmek mezőnyében egyre biztosabb, hogy a Coen testvérek műve, a No Country for Old Men lesz az év legtöbbet díjazott filmje, ugyan meglepő módon a kritikusszervezetek rendre nem ezt választják a legjobbnak. Azonban a film számára az Oscar még egyáltalán nincs meg, mivel sokszor előfordult már, hogy a kritikusok kedvencei az Akadémiát hidegen hagyják. Jó példa erre a Ponyvaregény, a Las Vegas végállomás (ez még a jelölésig sem jutott), a Nagymenők vagy pár éve a Kerülőutak. Szóval korántsem biztos, hogy egy a kritikusok által agyondíjazott film viszi el az Oscar szobrot. Na meg itt van a There Will Be Blood, ami szintén komoly kritikus kedvenc lett, azonban az is megeshet, hogy az Oscaron a legjobb film kategóriában még a jelölésig sem jut el.
A rendezők között hónapokig Paul Thomas Anderson a There Will Be Blood című filmjével volt a legesélyesebbnek kikiáltva, azonban a Coen testvérek mára lényegesen nagyobb esélyesei a kategóriának. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Tim Burton is bejelentkezett a díjra, mivel a Sweeney Todd várakozásokat felülmúlóan jól sikerült, és remélhetőleg végre az Akadémia is elismeri, legalább egy jelöléssel, korunk egyik legjobb rendezőjét.
A színészek közül sokáig úgy tűnt Daniel Day Lewis lesz egy Oscarral gazdagabb. A kritikusoknak azonban amellett, hogy őt is elismerték, George Clooney Michael Clayton-ban nyújtott alakítását is díjazzák. Ugyanakkor pár hét alatt Frank Langella is komoly esélyese lett a kategóriának, egy jelölést valószínűleg kap majd az Oscaron.
Színésznők között Marion Cotillard a La Vie en Rose-ban nyújtott alakításával hosszú hónapok óta a legesélyesebbnek tűnik, azonban a kritikusoknak Julie Christie Away from Her-ben nyújtott alakítása is meggyőzőnek bizonyult. A kategóriában gyakorlatilag kettejük párharcára várható.
A mellékszereplő színészek között is komoly kis küzdelem van kialakulóban. Noha a kategória toronymagas esélyese Javier Bardem a No Country for Old Men-ben nyújtott alakításával, azonban Casey Affleck (The Assassination of Jesse James) könnyen elorozhatja Bardem elől az Oscart.
A változatosság kedvéért a női mellékszereplők között is két főre redukálódott párharc várható. Konkrétan Cate Blanchett küzd majd meg második Oscarjáért, a győzelemre minden esélye meg is van, hiszen az I'm Not There-ben szenzációsan formálta meg Bob Dylant. A kategória másik nagy esélyese pedig Amy Ryan, a Gone Baby Gone-ban nyújtott alakításával, ráadásul ezt a komoly kritikai sikernek örvendő filmet feltehetőleg és reálisan csak ebben a kategóriában tudják elismerni. Az akadémia meg nagyon szeret ilyen módon díjazni filmeket.
A legjobb nem angol nyelvű filmet idén úgy tűnik a románok szállították. A 4 Months, 3 Weeks, and 2 Days szinte minden díjátadón tarol, gyakorlatilag toronymagas esélyes lenne az Oscar legjobb idegen nyelvű film kategóriájának, ha nem lenne a The Diving Bell and the Butterfly, ami az elmúlt egy hónapban került igazán a kritikusok kedvencei közé és pont az Oscaron törheti meg a román film diadalmenetét
A legjobb animációs filmek kategóriájában a változatosság kedvéért szintén két jelölt összecsapása várható, mivel a kategóriában csak a Ratatouille (L’ecsó) és a Persepolis nyeri a díjakat, felváltva vagy megosztva.
A többi kategóriában elég nagy a káosz, legalábbis ami a kritikusok díjából kiolvasható. Filmzenében nincs igazán favorit, egyedül Johnny Greenwood nyert több díjat a There Will Be Blood zenéjével, de az elismerés inkább csak a filmnek szólhat. Pár éve ebben a kategóriában vannak, szinte minden díjátadón, a leggyomorforgatóbb győzelmek, és úgy tűnik idén se lesz másként. A forgatókönyvek között pedig óriási a szórás, itt tippelni még az jelölteket illetően is szinte lehetetlen.

Holnap tovább tisztul a kép, az egyes kategóriák Oscar esélyeseit illetően, jön ugyanis a Golden Globe nominációk bejelentése.  

Az egyes kritikus szervezetek díjazottjai:

Sokáig nagyon úgy tűnt, hogy az általam ebben az évben egyik legjobban várt filmzene, James Newton Howard-tól az I Am Legend nem jelenik meg. Aztán most a Varése Sarabande kiadónak köszönhetően, bár nem idén, de mégis kijön ez a score is. A zenére január 15-ig kell majd várni.
Egyébként a zeneszerző rajongói most dúskálhatnak kedvencük új alkotásaiban, mivel tegnap a Sony gondozásában a The Water Horse: Legend of the Deep című film zenéje jelent meg, két hét múlva jön a Charlie Wilson’s War-hoz írt, sokak szerint Oscar esélyes zenéjét, majd január 8-án, a Denzel Washington második rendezéséhez (The Great Debaters) írt score is a boltokba kerül. Utóbbiakat szintén a Varése Sarabande adja ki, és feltehetően hamarosan bejelentik, hogy a Diane Keaton, Queen Latifah és Katie Holmes főszereplésével januárban moziba kerülő, és szintén a komponista által jegyzett Mad Money zenéjének a megjelenését is. Így másfél hónap alatt 5 új zenét is hallhatunk James Newton Howard-tól.