Lassan összeáll a G.I. Joe film stábja. A rendező személye már ismert volt, Stephen Sommers (Múmia 1-2, Van Helsing) fogja levezényelni a forgatást. Bár a szereplőkről, annak ellenére, hogy a forgatás februárban már kezdőik is, még nincs sok hír, de a zeneszerző személyét már bejelentették, aki nem más lesz, mint Alan Silvestri (Beowulf, Forest Gump). A komponista  a rendező korábbi 2 filmje alá is készített már zenét, ráadásul ezek, vagyis a Múmia visszatér és a Van Helsing, a szerző életművének is kiemelkedő darabjai. Ezért a 2009 nyarán moziba kerülő G.I. Joe zenéjétől igen sokat lehet majd várni.

A Mátrix trilógia rendezői, a Wachowski fivérek lassan befejezik jövő májusban moziba kerülő új filmjüknek, a Speed Racer-nek utómunkálatait. Bár én reménykedtem, hogy visszatérnek a Matrix zenéivel igen nagyot alkotó Don Davishez, azonban új választottjuk miatt egyáltalán nem szomorkodom. Michael Giacchino a Medal of Honor és egyéb játékok zenéivel lett igen kedvelt zeneszerző, hogy aztán például a Lost sorozat igencsak jó zenéjével berobbanjon a filmzenék világába is. A Hihetetlen család, a L'ecsó vagy a MI:3 dallamaival pedig megmutatta, hogy a mozivászonra szánt filmek zenéjével is nagyon jól elboldogul. Most a Speed Racerrel bizonyíthatja ismét, hogy a következő zeneszerző generáció egyik jeles tagja lehet.

John Debney korunk egyik legtehetségesebb filmzeneszerzője, ez tény. Viszont tény az is, hogy tehetségét 10 évente egyszer csillogtatja csak meg, ami édeskevés, hogy a nagyok közé tartozzon. A Passió, vagyis az évtized egyik leghatásosabb filmzenéjének szerzője, ugyanis rendre idióta vígjátékokhoz (Gorilla bácsi, Tucatjával olcsóbb 2 ), romantikus komédiákhoz (Neveletlen hercegnő 2, Anya, lánya, unokája), vagy teljesen reménytelen filmdrámaszerű izékhez (Volt egyszer egy másik Amerika, Az álmodó) komponál zenéket mostanában.  Az idén csinált egy eléggé star warsos játékzenét (Lair) és egy erős közepes vígjátékzenét (Evan, a minden6ó), jövőre azonban még lejjebb süllyed a középszerű komponistákat elnyelő mocsárban. Jön ugyanis a Starship Dave című Eddie Murphy borzadály, majd az Old Dogs című vígjáték, és mindezt megfejeli még a Swing Vote romantikus komédia zenéjével, hogy aztán a Bachelor No. 2-vel végképp C kategóriássá minősítse le magát. Sajnálom őt, de nem hiszem, hogy ne találna magának jelentősebb filmet, ha akarna.