Ha a botrány nem is jó szó, de sokakat felháborított az akadémia tegnapi bejelentése, vagyis, hogy kizárta a jelölhető filmzenék közül Jonny Greenwood Vérző oljahoz (There Will Be Blood) írt zenéjét, valamint a sokszoros Oscar nyertes Alan Menken Bűbájhoz (Enchanted) írt munkáját, továbbá Michael Brook által az Út a vadonba (Into the Wild) alá komponált gitáros kompozíciót.
A felháborító csak az, hogy mindezt a jelöltek ismertetése előtt egy nappal hozták nyilvánosságra.

Személy szerin egyik zeneszerzőt és zenét sem sajnálom, bár Menken zenéje nagyon jól sikerül, hallgatható, régi önmagát idéző darab. Jonny Greenwood avantgárd szimfonikus zenéje csak néhol ér el olyan szintet, ami megérdemelhetett volna egy Oscar jelölést. A hivatalos indoklás szerint a Greenwood által komponált zene és a filmhez felhasznált egyéb, más szerzők által jegyzett zenék megkülönböztethetetlenek. Ez pedig komoly kizáró ok, esett már ennek a szabálynak áldozatul pár zene az elmúlt években. Greenwood eredeti zenéi mellett Ligeti György és Krzystof Penderecki művei hallhatók a filmben, ráadásul Greenwood kompoziciója szinte egy az egyben a fent említett két szerző stílusában íródott, így még nehezebb elkülöníteni az eredeti és a felhasznált zenét. Na meg a Radiohead zenésze azért nem is írt olyan nagy művet, hogy túlzottan sajnáljuk a jelölés elmaradását. Bár a külföldi bloggerek nagyon háborognak.
A Bűbáj zenéjét hivatalosan amiatt zárták ki, mert sok dal van benne. 15 éve ez még nem volt kizáró ok, hiszen Alan Menken a Disney musicales rajzfilmjeinek zenéiért és dalaiért összesen 8 Oscart szedett össze akkoriban. Majd létrehoztak egy külön musical/vígjáték zenei kategóriát, azonban ebben sem olyan győztesek születtek, amik megérdemelték volna a díjat, így az Akadémia csak rövid ideig tartotta fenn ezt a kategóriát. Igazából ma sem lenne nagy létjogosultsága egy ilyen kategóriának.
Az Út a vadonba már nehezebb eset, mivel 3 zeneszerzője is van a scorenak, vagyis a film aláfestőzenéjének, és ez már önmagában kizáró ok, ráadásul a filmzene és a betétdalok nagyon hasonlóak, így elkülöníteni sem lehet, hogy melyik melyik.
Természetesen azt meg kell jegyezni, hogy tavaly és tavaly előtt Gustavo Santaollala olyan zenékkel nyert 2 Oscart (Túl a barátságon, Babel), amikben a betétdalok, az eredeti filmzene és a más szerzők által jegyzett instrumentális tételek összemosódtak. Feltételezhető, hogy sokan ezt nem nézték jó szemmel az Akadémia vezetésében, illetve annak is van már látszatja, hogy egy zeneszerző (Charles Bernstein) az Akadémia igazgató tanácsának elnökhelyettese lett a tavaly.
Most már csak egy jó jelöltlistát kellene összehozniuk.